Sokat beszélünk és hallunk az IKT eszközök integrációjáról az oktatásban, de kézzelfogható és használható gyakorlati példákkal már ritkábban találkozunk. Az alább bemutatott animált szótár ötlete olyan példa lehet, ami segíthet a digitális eszközök helyének és szerepének megtalálásában.

Hiszen nem az lenne a cél, hogy „csakazértis” beleerőltessünk egy IKT eszközt az órába, mert az trendi, hanem hogy az természetesen és célszerűen támogassa munkánkat.

Nos, az alábbi ötlettel a tananyag mellett egy csomó tantárgyközi ismeretet is kihasználhatunk, és még a diákok eszközhasználati és digitális kompetenciáit is bővíthetjük.

Bizonyára sokan láttuk már a mellékelt képen látható fura alakzatot katalógusokban, vagy reklámokban. Ez a QR-kód (Quick Response-kód), amit kamerás mobiltelefonnal lehet értelmezni.

Ehhez csupán rendelkeznünk kell a telefonunkon egy QR-kód olvasó applikációval, a Google Play-ről például innen válogathatunk.

Amire nagyon jól használható, hogy egy pillanat alatt megoszthatunk a segítségével akár webes hivatkozást is, így nem kell a diákoknak e-mailben linkeket küldözgetnünk, illetve nekik meg körülményesen bepötyögniük a címsorba a hivatkozást. Ez a hivatkozás lehet egy saját tárhelyünkről megosztott tananyag megosztott linkje, vagy egy hasznos weboldal.

Alább arról írunk, hogy mi magunk hogyan állíthatunk elő QR-kódot, illetve hogyan is működik ez az egész.

Biztosan szükségünk lett volna már arra, hogy két dokumentumváltozatban felleljük az eltéréseket, ami hosszabb szövegek, valamint dinamikus törvényhozási eljárás esetén elég nagy kihívás tud lenni.

Egyszerű példa mondjuk az érettségi vizsgakövetelmények részletes leírását szabályozó kormányrendelet változása, amiről közlik, hogy változott, de azt már nekünk kell kibogarászni, hogy melyik ponton történt változás. Gyerekként még talán szerettük a mókás különbségkereső feladatokat, ám az idősebbeknek kevés ideje jut már az ilyesmire.

Ezért az alábbiakban megmutatjuk, hogyan lehet PDF illetve Word dokumentumokat egyszerűen összehasonlítani, anélkül, hogy súlyosabb szemkárosodást szenvedjünk az órákon át való monitorra meredéstől.

A nyelvoktatásban jól ismert tanulókártyákat, vagy más néven szókártyákat (flashcards) régóta használjuk. Ha valaki esetleg mégsem ismerné ezeket, akkor olyan kis kártyákra gondoljon, amelynek egyik oldalán magyarul szerepel egy szó, a másikon pedig annak angol (vagy más nyelvű) megfelelője.

Érdemes azonban belevágni, hogy saját digitális kártyáinkat létrehozzuk, amelyeket aztán aktív táblán jeleníthetünk meg, sőt tanulóink akár saját okostelefonjaikon is bármikor és bárhol gyakorolhatnak, hiszen netkapcsolaton keresztül mindenhonnan elérhetőek a kártyák.

A saját készítésű kártyák egyértelmű előnyei, hogy mi állíthatjuk össze őket tetszőlegesen, valamint írott alakot, hangot és képet kombinálhatunk rajtuk. Továbbá nyilván nem csak nyelvoktatásnál használhatjuk őket, hanem bármilyen tantárgynál jól jöhetnek, ahol fogalmakat kell párosítani.

Az alábbiakban két alkalmazásról ejtünk szót. Mindkettő ingyenes, a szó valamilyen értelmében. Ám míg az első egy freemium szolgáltatás, addig a másik egy valódi Free and open source alkalmazás, ahogyan azt előző bejegyzésünkből megismerhettük.

A (sajnos mindenkor) szűkös és rugalmatlan költségvetéssel küzdő oktatási intézményekben dolgozók számára az internet valódi aranybánya lehet, ahol rengeteg tudást, információt, anyagot és alkalmazást lelhetünk. Másrészt viszont nagyon gyakran kiismerhetetlen dzsungelnek, vagy aknamezőnek tűnik az egész, és csak kapkodjuk a fejünket az olyan kifejezések olvastán, mint free, commercial, open source, shareware, demo stb. Könnyen szerezhetünk kudarcélményt első pillantásra remeknek tűnő, ám sokszor használhatatlan alkalmazásokkal, vagy oldalakkal, ami hamar elveszi a kísérletező kedvet.

Bizony joggal érezhetjük úgy, hogy rengeteg mennyiségű ocsút kell válogatnunk ahhoz, hogy néha valami használhatót kapjunk. És ez bizony fárasztó és nem túl inspiráló dolog.

Az alábbi írás abban nyújt segítséget, hogy valamivel tudatosabban és kritikusabban tekinthessünk az internet tartalmaira, és ne kelljen esetleg újra meg újra csalódnunk, hogy mi nem ilyen lovat akartunk.

Biztosan más is találkozott már azzal a problémával, hogy egy több tíz-, vagy százoldalas pdf dokumentumból csak egyetlen oldalra volna szüksége, ám a pdf nem olyan egyszerűen alakítható és kimásolható, mivel minden formázást elveszítünk, ha csak kimásoljuk a szöveget és beillesztjük word-be. 

Az alábbiakban egy leleményes alkalmazásról írunk, amivel éppen ezt a problémát orvosolhatjuk. Azaz pdf dokumentumokat darabolhatunk tetszőleges részre, vagy akár több pdf dokumentumot egyesíthetünk egy dokumentummá.

A nyelvkönyvekhez járó hanganyagok sokszor elég unalmasak, sőt erőltetettek tudnak lenni, és nem igazán látunk felcsillanó diákszemeket, amikor hallott szövegértésként a fiktív Schmidt család étkezési szokásait kell például kijegyzetelni. Ráadásul régi vesszőparipám, hogy a nyelvtudás (vagy annak hiányosságainak) jelentős része gyakran nem is nyelvi, hanem sokszor tájékozottsági, illetve tájékozatlansági kérdés.

Ráadásul elég faramuci dolog a nyelvet tantárgyként kezelni, aminek a tanulásához is maga a nyelv az eszköz. A filozofikusabb hajlamú Olvasóknak biztosan rémlik valami nyelvről és metanyelvről.

Minden esetre nagyon hatékonyan felpezsdíthetjük hallott szövegértéses óráinkat, illetve diákjaink érdeklődését, ha kicsit elrugaszkodunk a megszokásoktól, és videós szövegértés formájában visszük a feladatot a tanulók elé.

Játszva nyelvet tanulni – jó szlogen, de nehezebb persze megvalósítani. A Goethe Institut oldalán viszont már régóta fenn van egy alkalmazás, ami ezt célozza.

Nyilván változnak az idők, de fiatalabb koromban sokat bővítettek angol szókincsemen a számítógépes játékok. Akkoriban persze más stílusú játékok voltak divatban, de talán vannak, akik emlékeznek a Broken Sword, vagy éppen az Indiana Jones kalandjáték sorozatokra. Talán azért most sincs ez másképpen, hiszen aki motivált abban, hogy megértse azt, amit éppen tesz (jelen esetben a játék végigjátszását), annak csodás módon meg tud nőni a felfogóképessége. És tényleg szinte észrevétlenül ragadnak rá a szavak.

Nos, a hajtás után egy német nyelvű kalandjátékot ismertetünk, amit ráadásul kifejezetten nyelvoktatási céllal hoztak létre és A2 szinttől felfelé ajánlott.

Matematikával foglalkozók számára, bizonyára nem ismeretlen alkalmazás a GeoGebra. Aki esetleg ne hallott volna róla, annak röviden: a GeoGebra egy olyan dinamikus matematikai szoftver, amely a geometria, az algebra és az analízis elemeit ötvözi. Mindenki létrehozhatja benne saját feladatlapjait, amelyeket többféle formátumban is elmenthet, beágyazhat, vagy akár közzé tehet a GeoGebra Tube oldalon.

De van egy svéd hölgy, akinek saját oldalán rengeteg káprázatos anyagot találhatunk. Folytatás a hajtás után.

Előző bejegyzésünk után valamivel egyszerűbb, ám tapasztalatom szerint sokaknak mégis nehézséget okozó ügyről szól ez a bejegyzés. Bizonyára mindenki emlékszik a 90-es években berobbant CD lemezek karrierjére, ami igencsak gyorsan le is áldozott. Abba a vitába most nem bocsátkoznék bele, hogy vajon a bakelit, szalag és CD közül melyik nyújtja a legtökéletesebb audio élményt, de az biztos, hogy mindenkinek van egy sarokban porosodó CD lemez gyűjteménye zenékkel vagy éppen hallott szövegértési feladatokkal. Azon kívül, hogy porosodik, elég nehézkes is a használata, sérülékeny és (főleg az írott lemezek) gyakran lejátszhatatlanná válnak akár néhány év múlva

.

A hajtás utáni részben olyan megoldásokat mutatunk be, amelyekkel percek alatt lementhetjük hanganyagainkat a kényelmesebb használat és kisebb sérülékenység érdekében.