Elnézést a hosszú hallgatásért az elmaradt levelekért bejegyzésekért.

Nyelvtanulók számára sokkszerű élmény, amikor az iskolapad vagy a nyelvstúdió biztonságos melegét elhagyva a célországban szembesülnek azzal, hogy a tanár szájából és CD-kről eddig ismerősen hangzó idegen nyelv félelmetes átalakulást mutathat a való életben hús-vér emberek előadásában.

Vesd össze ezzel azt az észrevételt, amit több tanítványom elővezetett már, miszerint nem is érdemes idegen nyelvet tanulni a suliban, mivel igaziból nem is így beszélnek németül. És ezt a nagybátyja ismerőse (a messziről jött ember) mondta, úgyhogy tuti igaz. Vagy mégsem? A hajtás után kiderül.

Tanárként és szülőként is bonyolult kérdés a gyerekek IKT használatának egészséges mederben tartása. Ami biztos, hogy itt sem szerencsés végletekbe esni. Vagyis a totális tiltás, netán a laissez-faire hozzáállás borítékolhatóan nem vezet eredményre.

Mit tehet egy szülő, esetleg tanár azért, hogy nyugodt lelkiismerettel szemlélhesse a témát? A hajtás után erről lesz szó.

A nyári szünidőre egy könyvajánlóval búcsúzunk el sikeres feltöltődést kívánva.

Daniel Goleman Fókusz című könyve mindenkinek ajánlható, akit érdekelnek a kognitív pszichológia legújabb eredményei. Az írást az ismeretterjesztő kategóriába sorolom, ami könnyed olvasást jelent, ám a témája a legújabb kutatási eredményeken alapszik komoly irodalomjegyzékkel és hivatkozásokkal.

A fő téma az emberi figyelem, és ezt a témát járja körül sok szempontból elemezve. Többek között nem csak az iskolai és munkahelyi siker és sikertelenség kérdését megvizsgálva, hanem a gyereknevelés, a jól megélt élet, sőt a globális problémák is górcső alá kerülnek. Sok tényt és tévhitet tár elénk, többek között a a digitális eszközök és számítógépes játékok káráról és hasznáról és azok szerepéről a tanulásban és a tanulási zavarokban. És az emberi multi-tasking örök vitakérdésében is rendet tesz, azaz hogy lehet -e hatékonyan egyszerre több dolgot csinálni (pl. dolgozatírás közben facebookozni). Némely ismerőseim azt állítják, hogy ez lehetséges, sőt a hölgyeknél ez kifejezetten magától értetődő.

Jó olvasást és kellemes nyarat mindenkinek, szeptemberig itt a blogon is vakáció lesz, de a Facebook csatornánkon azért rendszeresen jelentkezünk!

Sokszor előkerülő probléma a diákokkal való kapcsolattartás és tananyagmegosztás mikéntje. Mindenki szeretne egyszerűen használható, ám sokoldalú platformot, ahol a diákok könnyen megtalálhatják a nekik szánt anyagokat, viszont nekünk, tanároknak se kelljen rengeteg időt tölteni az oldal kezelésével.

A lehetőségek rövid számbavétele után bemutatunk egy lehetőséget, ami elsősorban a tartalommegosztás kérdésre nyújthat megoldást.

Nem csak földrajz, hanem szinte bármilyen órán jól beépíthető online alkalmazást mutatunk be az alábbiakban. Egyszerű, de szellemes ötleten alapul, és sokoldalúan felhasználható eszköz a Geoguessr nevű oldal (ide kattintva elérhető), egyszóval megvan benne mindaz, amilyennek egy kreatív ITK eszköznek lennie kell.

Részletek a hajtás után.

Remek oldalra bukkantunk, ahol idegen nyelven frissíthetjük fel és tarthatjuk karban földrajzi ismereteinket.

Ide kattintva jutunk a World Geography Games oldalra, ahol nem csak angol, hanem többek között német, francia vagy holland nyelven választhatunk sokféle földrajzi téma közül. Ilyenek például a világ országai, fővárosai, de vannak specifikusabb témák is, mint például a légkör, vagy a földkéreg szerkezete.

Az oldal alján pedig továbbkattinthatunk a Geography Games Europe oldalra, ahol még több európai nyelv közül választhatunk. Így az általános kérdések mellett az adott nyelvű ország(ok)hoz kapcsolódó országismereti kérdéseket is kapunk, ami nyelvórán jól jöhet.

A legegzotikusabb kvíz gael nyelven érhető el. De hogy a három közül pontosan melyiken, azt hirtelen nem tudnám megmondani. Esetleg lelkes britológusok belevethetik magukat.

Hungarológusok pedig tanulmányozhatják a számik nyelvet is akár a finn mellett.

(Képek innen és innen)

Az orwelli Nagy Testvérre jellemzően a hatalom általi visszaélés és a polgárjogok csorbításának szinonimájaként tekintünk, de kevesekben ötlik fel ugyanez a gondolat, amikor kedvenc weboldalaikat böngészik. Az alábbiakban arról lesz szó, hogy mi mindent is tud rólunk a böngészőnk, miért is akarja ezeket a dolgokat tudni, ki követi nyomon a tevékenységünket, és hogy mi magunk hogyan őrizhetjük meg az ellenőrzést saját adataink felett.

Persze, ha valaki a józan ész határain túlmenően oszt meg magáról mindenféle  információt válogatás nélkül, arra lehet mondani, hogy magára vessen. Ez a jelenség jellemzően a fiatalabb korosztályokat érinti, külön írást érdemelne, de itt most nem erről szólnánk. Hanem arról, hogy mi is történik a tudtunk nélkül, amikor megnyitjuk a böngészőnket, és amit nem annyira reklámoznak. Tanárként ezt diákjainkban sem árt tudatosítani, mint a digitális kompetencia igen fontos elemét. Részletek a kattintás után.

A WolframAlpha érdekes kísérlet a keresőmotorok értelmezésének megújítására. A hagyományos keresőmotorokkal ellentétben ugyanis a keresőablakba beírt szavakra nem linkeket ad meg találati eredményként, mint azt mondjuk a Google-tól, Bing-től, vagy a DuckDuckGo-tól megszokhattuk, hanem valóban kész válaszokat.

Maga a törekvés egyébként lenyűgöző, és mindenképpen érdemes meglátogatni az oldalt, amiről bővebben a hajtás után olvashatunk.

Sokszor okoz gondot a jó szövegértési feladatok megtalálása (főként A1-B2 tartományban), de a dreamreader.net oldalon bőven válogathatunk tanárként, sőt akár tanulóként is.

A lapozás után rövid leírásban mutatjuk be az oldal használatát és felépítését.

„Minden út visz valahová,
lehet, hogy jó felé, lehet, hogy nem.
De mindenkinek el kell indulni valamerre.”

Azoknak szól ez az írás, akik szeretnék használni a digitális eszközöket az iskolai munkában, ám ilyen vagy olyan oknál fogva nem vágtak még bele. Olyan hasznos tapasztalatokat szeretnék megosztani, ami reményeim szerint bíztató támogatást nyújt a kezdeti lépések megtételéhez. Hiszen mindig ez a legnehezebb.