A WolframAlpha érdekes kísérlet a keresőmotorok értelmezésének megújítására. A hagyományos keresőmotorokkal ellentétben ugyanis a keresőablakba beírt szavakra nem linkeket ad meg találati eredményként, mint azt mondjuk a Google-tól, Bing-től, vagy a DuckDuckGo-tól megszokhattuk, hanem valóban kész válaszokat.

Maga a törekvés egyébként lenyűgöző, és mindenképpen érdemes meglátogatni az oldalt, amiről bővebben a hajtás után olvashatunk.

Sokszor okoz gondot a jó szövegértési feladatok megtalálása (főként A1-B2 tartományban), de a dreamreader.net oldalon bőven válogathatunk tanárként, sőt akár tanulóként is.

A lapozás után rövid leírásban mutatjuk be az oldal használatát és felépítését.

Sokat beszélünk és hallunk az IKT eszközök integrációjáról az oktatásban, de kézzelfogható és használható gyakorlati példákkal már ritkábban találkozunk. Az alább bemutatott animált szótár ötlete olyan példa lehet, ami segíthet a digitális eszközök helyének és szerepének megtalálásában.

Hiszen nem az lenne a cél, hogy „csakazértis” beleerőltessünk egy IKT eszközt az órába, mert az trendi, hanem hogy az természetesen és célszerűen támogassa munkánkat.

Nos, az alábbi ötlettel a tananyag mellett egy csomó tantárgyközi ismeretet is kihasználhatunk, és még a diákok eszközhasználati és digitális kompetenciáit is bővíthetjük.

Bizonyára sokan láttuk már a mellékelt képen látható fura alakzatot katalógusokban, vagy reklámokban. Ez a QR-kód (Quick Response-kód), amit kamerás mobiltelefonnal lehet értelmezni.

Ehhez csupán rendelkeznünk kell a telefonunkon egy QR-kód olvasó applikációval, a Google Play-ről például innen válogathatunk.

Amire nagyon jól használható, hogy egy pillanat alatt megoszthatunk a segítségével akár webes hivatkozást is, így nem kell a diákoknak e-mailben linkeket küldözgetnünk, illetve nekik meg körülményesen bepötyögniük a címsorba a hivatkozást. Ez a hivatkozás lehet egy saját tárhelyünkről megosztott tananyag megosztott linkje, vagy egy hasznos weboldal.

Alább arról írunk, hogy mi magunk hogyan állíthatunk elő QR-kódot, illetve hogyan is működik ez az egész.

A nyelvoktatásban jól ismert tanulókártyákat, vagy más néven szókártyákat (flashcards) régóta használjuk. Ha valaki esetleg mégsem ismerné ezeket, akkor olyan kis kártyákra gondoljon, amelynek egyik oldalán magyarul szerepel egy szó, a másikon pedig annak angol (vagy más nyelvű) megfelelője.

Érdemes azonban belevágni, hogy saját digitális kártyáinkat létrehozzuk, amelyeket aztán aktív táblán jeleníthetünk meg, sőt tanulóink akár saját okostelefonjaikon is bármikor és bárhol gyakorolhatnak, hiszen netkapcsolaton keresztül mindenhonnan elérhetőek a kártyák.

A saját készítésű kártyák egyértelmű előnyei, hogy mi állíthatjuk össze őket tetszőlegesen, valamint írott alakot, hangot és képet kombinálhatunk rajtuk. Továbbá nyilván nem csak nyelvoktatásnál használhatjuk őket, hanem bármilyen tantárgynál jól jöhetnek, ahol fogalmakat kell párosítani.

Az alábbiakban két alkalmazásról ejtünk szót. Mindkettő ingyenes, a szó valamilyen értelmében. Ám míg az első egy freemium szolgáltatás, addig a másik egy valódi Free and open source alkalmazás, ahogyan azt előző bejegyzésünkből megismerhettük.

Játszva nyelvet tanulni – jó szlogen, de nehezebb persze megvalósítani. A Goethe Institut oldalán viszont már régóta fenn van egy alkalmazás, ami ezt célozza.

Nyilván változnak az idők, de fiatalabb koromban sokat bővítettek angol szókincsemen a számítógépes játékok. Akkoriban persze más stílusú játékok voltak divatban, de talán vannak, akik emlékeznek a Broken Sword, vagy éppen az Indiana Jones kalandjáték sorozatokra. Talán azért most sincs ez másképpen, hiszen aki motivált abban, hogy megértse azt, amit éppen tesz (jelen esetben a játék végigjátszását), annak csodás módon meg tud nőni a felfogóképessége. És tényleg szinte észrevétlenül ragadnak rá a szavak.

Nos, a hajtás után egy német nyelvű kalandjátékot ismertetünk, amit ráadásul kifejezetten nyelvoktatási céllal hoztak létre és A2 szinttől felfelé ajánlott.

Így félév táján talán aktuális a nagy értekezlet-dömping idején a bejegyzésünk, azaz hogyan készíthetünk unalmas adatsorokból egyszerűen látványos grafikákat és mindenféle diagramokat.

A Prezi is képes erre, de csak a fizetős verzió. Ha meg esetleg valaki kipróbálna az Excel diagram készítőjén kívül mást is, annak érdemes ellátogatnia a Piktochart oldalára, ahol látványos infografikákat lehet készíteni. Sőt még ennél többet is. Bővebben a témáról a Tovább gomb alatt.