„Minden út visz valahová,
lehet, hogy jó felé, lehet, hogy nem.
De mindenkinek el kell indulni valamerre.”
Azoknak szól ez az írás, akik szeretnék használni a digitális eszközöket az iskolai munkában, ám ilyen vagy olyan oknál fogva nem vágtak még bele. Olyan hasznos tapasztalatokat szeretnék megosztani, ami reményeim szerint bíztató támogatást nyújt a kezdeti lépések megtételéhez. Hiszen mindig ez a legnehezebb.
MIndenek előtt néhány olyan attitűd, amit jó, ha erősítünk magunkban:
- Önbecsülés
Lehetünk bár a legmodernebb és csillogó technikai eszközökkel felszerelkezve (saját és iskolánk anyagi helyzetétől függően persze), de ne felejtsük el, hogy legfontosabb eszközünket a koponyánkon belül találjuk. A technológia soha nem lesz helyettünk kreatív, szellemes és meggyőző. Úgyhogy ne úgy álljunk neki, hogy innentől a digitális tábla dolgozik helyettünk. Ugyanazt kell tennünk, mint eddig, csak új lehetőségeket is kapunk, hogy változatosabb órákat tarthassunk.
- Nyitottság és érdeklődés
Nyugodtan kattintsunk rá a technológiai jellegű cikkekre, illetve az ilyen témákkal foglalkozó blogokra, oldalakra. Minden nagy hírportálnak van Tech(nológia), Tudomány vagy hasonló nevű rovata. Sok impulzust kaphatunk.
- . Bátorság és frusztrációtűrés
Legyünk bátrak és próbáljunk ki új alkalmazásokat, weboldalakat és eszközöket. És viseljük el, hogy eleinte nem úgy működnek a dolgok, mint képzeltük illetve sok haszontalan dologba is belefuthatunk. De ez ne vegye el a kedvünket attól, hogy addig próbálkozzunk, míg nem találunk valami igazán hasznosat.
- Kooperáció
Ne akarjunk magányos harcosként küzdeni és ne restelljünk segítséget kérni. Hasonló cipőben járó kollégáinkkal együttműködve sokkal többre juthatunk, illetve tapasztaltabb munkatársainktól is kérdezősködjünk. Tapasztalatom szerint az IKT őrült kollégák kifejezetten szeretnek erről a témáról beszélni.
Ami a konkrét tanórai IKT használatot illeti, jó, ha az alábbi személyes tapasztalatból fakadó elveket szem előtt tartjuk.
- Kezdjük kicsiben
Ne akarjunk egyből hatalmas projektbe fogni, vagy túlzott lelkesedésből mindent digitálisan csinálni, mert könnyen kudarcba fulladhat a dolog, ami bizony elveheti az ember kedvét.
Keressünk egyetlen dolgot, amiről úgy véljük, hogy tudjuk majd órán működtetni. Az elején ez lehet bármilyen aprónak tűnő újítás. Akár csak annyi is, hogy a hagyományos tábla helyett a digitálisra írunk. Vagy bizonyos ábrákat, térképeket, táblázatokat stb. nem papíron, hanem kivetítve mutatunk meg. Vagy találjunk egy online alkalmazást (kvíz, szavazás, flashcard stb.), amit használunk órán. Aztán később úgy is elmozdulunk összetettebb dolgok felé.
Persze azért szakítsunk időt rá, hogy kipróbáljuk előtte az üres tanteremben. De élesben is nyugodtan megmondhatjuk diákjainknak, hogy most valami új dolog jön. Meglepően segítőkészek és érdeklődőek tudnak lenni.
- Legyünk következetesek
Ha találtunk valamit, ami működik, azt használjuk többször is, más környezetben és más tananyagrészre adaptálva. Ha diákjaink (és mi is) már rutinosan kezeljük az új módszert, azzal sok időt spórolunk. És nem is szorongunk már annyira, hogy új osztályokban és új tananyagrésznél is használjuk.
- Ne essünk túlzásokba
Ha már kicsit belejöttünk és felbátorodtunk, azért ne essünk át a ló túlsó felére. Ne akarjunk mindent digitálisan megoldani. Ahol a technológia nem ad hozzá az órához semmi pluszt, akkor gondolkozzunk el azon, hogy kell –e ott használni. A legfontosabb, hogy akkor és ott használjunk IKT eszközt, ha az gazdagítja az órát, illetve egyszerűsíti a folyamatokat.
- Használjunk digitális módszereket tanórán kívül is
Ne csupán órai keretek között képzeljük el IKT szerepét. Adjunk olyan feladatokat, amelyeket diákjaink otthonról (vagy a buszon zötyögve) is tudnak csinálni. Például egy szókártya készletet bárhol gyakorolhatnak, sőt maguk is létrehozhatnak.
Osszunk meg diákjainkkal tartalmakat, feladatokat, tananyagokat. Nagyon szeretik az ilyenfajta információhoz jutást. És sokszor mi is kaphatunk tőlük hasznos tartalmakat, oldalakat és alkalmazásokat.
