Tanárként és szülőként is bonyolult kérdés a gyerekek IKT használatának egészséges mederben tartása. Ami biztos, hogy itt sem szerencsés végletekbe esni. Vagyis a totális tiltás, netán a laissez-faire hozzáállás borítékolhatóan nem vezet eredményre.
Mit tehet egy szülő, esetleg tanár azért, hogy nyugodt lelkiismerettel szemlélhesse a témát? A hajtás után erről lesz szó.
Nyilván totális tiltás esetén is hozzá fog férni gyermekünk a netes tartalmakhoz, viszont komoly repedések keletkeznek az egymásba vetett bizalmon. Továbbá az sem cél, hogy civilizációs elszigeteltségben nőjön fel egy gyerek.
A „Nesze fiam, itt egy tablet” típusú hozzáállásra meg kár is szót fecsérelni.
Sokszor tapasztalom meghökkenve, hogy a szülők komoly aggodalommal viseltetnek gyermekük fizikai állapota, öltözködése, és egyéb dolgok iránt. De az IKT eszközök használata csak kamaszkor körül kerül terítékre.
Az a benyomásom, hogy ennek hátterében sokszor az áll, hogy maguk a szülők is bizonytalanul érzik magukat ezen a téren, és a kisebb ellenállás irányában mozogva hagyják magukat meggyőzni arról, hogy már egy ötéves gyereknek is kell tablet, okostelefon, meg Youtube csatorna.
Persze régen minden egyszerűbb volt, hiszen amikor a mai szülők voltak gyerekek, senki nem szabályozta nagyon a tévézési szokásokat. Csakhogy nem is igazán kellett, hiszen naponta volt egy negyedórás esti mese, hétvégén meg a maximum egyórás matiné. (Egy mai gyerek számára ez sötét középkornak tűnik. És még telefon sem volt!) Néztük volna mi amúgy tovább is a tévét, csak a termelési riport, meg a külpolitikai magazin nem volt igazán magával ragadó műsor, így hát szórakoztatóbb tevékenység után néztünk, és fociztunk, íjat faragtunk vagy ilyesmi.
Jómagam lelkes használója vagyok az IKT eszközöknek, ezzel együtt azt gondolom, hogy csínján kell bánni ezekkel a dolgokkal és idejekorán kialakítani a családi IKT kultúrát, hiszen a neten minden, de tényleg szinte minden tartalommal találkozhatunk. Meg mindenféle emberrel is. És gyermekünk is.
Néhány fontos alapszabály pontokba szedve:
1. A digitális eszközök nagyon szuper dolgok. De azért ne higgyük el, hogy ha valami digitális, akkor automatikusan szuper is.
2. Hallgassunk a józan eszünkre. Annyi időt töltsön a gyerek ezekkel az eszközökkel, amennyi meglátásunk szerint értelmes. Ez persze nagyon gyerek- és életkorfüggő, de 10-12 éves kor alatt 30-60 percnél nem tenném többre.
3. A fizikai világ analóg tevékenységei nagyon fejlesztőek. Lehet, hogy lélegzetelállító Minecraft építményeket hoz létre gyermekünk, vagy egy FIFA játékban porig alázza Messit, de senki sem vitatja szerintem, hogy egy homok- vagy Lego-vár megépítése, vagy egy focizás a téren nélkülözhetetlen nem csak a fizikai, de a mentális és szociális fejlődést illetően is.
4. Csak ott használjunk digitális eszközt, ahol nincs analóg alternatívája. Jó példa erre, hogy sokan feleslegesnek, sőt maradi és gyermekkínzó dolognak vélik a kézzel jegyzetelést, hiszen ott a notebook. Ám több kutatás (például ez) is fényt derített arra, hogy a kézzel jegyzetelés kifejezetten hatékonyabb és fejlesztőbb hatású.
5. Talán a legfontosabb: Legyünk jelen (ne csak fizikailag) és beszélgessünk. És még többet beszélgessünk. Ahogy biciklizni tanulás közben is ott loholunk a gyermek mellett óvó pillantásunkkal kísérve minden mozdulatát, úgy ezeket az eszközöket is együtt használjuk. Így egyrészt láthatjuk, hogy mi is történik, és irányíthatjuk a tevékenységet, segíthetünk szükség esetén, másrészt rögtön meg tudjuk beszélni a felmerülő kérdéseket, ami erősíti a bizalmon alapuló viszonyunkat. És segíti a gyermek kritikai érzékének fejlődését is. Főleg, ha értelmes, szórakoztató dolgokat látogatunk.
+1. Használhatunk különböző szűrőprogramokat, segédeszközöket és magunk is olvashatunk olyan gyermekek számára is közérthető ismeretterjesztő kiadványokat, amelyekből jobban megérthetjük a digitális világ működését.
Néhány kiragadott példa az alábbiakban:
Itt elérhetőek a magát médiaértés-oktató központnak nevező szervezet kiadványai, illetve maga a weboldal is.
Innen elérhető a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének oldala, és letölthetőek szűrőprogramok, amelyekkel szabályozhatjuk a tartalomelérést.
A Nemzeti Média- és Hírközlési hatóság oldala ebben a témában.
A biztonsági cég tíz pontból álló útmutatója a biztonságos internetezéshez.
Német nyelvű ismertető egy olyan alkalmazásról (Avira Social Shield), amivel komoly ellenőrzés alatt tarthatjuk valakinek az online tevékenységét, de csak a beleegyezésével.
Figyel például arra, ha gyermekünk rázós társaságba vagy témákba keveredik a Facebookon, vagy más közösségi platformon. Alapvetően figyeli a látogatott oldalakat és beszélgetéseket, chat üzeneteket kulcsszavas szűrés alapján, és veszélyességi osztályba sorolva, napi heti, havi értesítőt küld az online tevékenységről.
Az ilyen szintű kontroll alkalmazását viszont érdemes alaposan megfontolni, hiszen mint fentebb írtam, a legfontosabb a bizalmon alapuló kapcsolat, ahol nyíltan és tabuk nélkül beszélhetünk gyermekünkkel az élet dolgairól, amibe immár óhatatlanul beletartozik az online jelenlét.
Borítókép:
https://www.flickr.com/photos/32833271@N05/8553474140/
https://creativecommons.org/licenses/by/2.0/
Képek:
http://mte.hu/gyermekbarat-internet/
http://hu.norton.com/kids-safe/article
http://www9.pcmag.com/media/images/340116-avira-antivirus-suite-2014-socialshield-link.jpg
