Digipédia blog- #OKTATÁS

Szoftver útikalauz nem csak stopposoknak

2016. február 17. - Bujáki Tibor

wordle1.pngA (sajnos mindenkor) szűkös és rugalmatlan költségvetéssel küzdő oktatási intézményekben dolgozók számára az internet valódi aranybánya lehet, ahol rengeteg tudást, információt, anyagot és alkalmazást lelhetünk. Másrészt viszont nagyon gyakran kiismerhetetlen dzsungelnek, vagy aknamezőnek tűnik az egész, és csak kapkodjuk a fejünket az olyan kifejezések olvastán, mint free, commercial, open source, shareware, demo stb. Könnyen szerezhetünk kudarcélményt első pillantásra remeknek tűnő, ám sokszor használhatatlan alkalmazásokkal, vagy oldalakkal, ami hamar elveszi a kísérletező kedvet.

Bizony joggal érezhetjük úgy, hogy rengeteg mennyiségű ocsút kell válogatnunk ahhoz, hogy néha valami használhatót kapjunk. És ez bizony fárasztó és nem túl inspiráló dolog.

Az alábbi írás abban nyújt segítséget, hogy valamivel tudatosabban és kritikusabban tekinthessünk az internet tartalmaira, és ne kelljen esetleg újra meg újra csalódnunk, hogy mi nem ilyen lovat akartunk.

Szóval mielőtt lelkesen kattintgatni és letölteni kezdenénk, nagyon hasznos, ha tisztában vagyunk az alábbi kategóriákkal, és hogy a letölteni kívánt alkalmazás melyikbe is tartozik. A tudás megosztásának a szabadságát ugyanis nem mindenki értelmezi egyformán.

A kulcsszó a „free” angol kifejezés, ami blikkfangos, de jelentheti például azt, hogy ingyenes (pénzügyileg), vagy szabad (belátásod szerint rendelkezel vele), esetleg lehet csupán marketingeszközként használt kifejezés.

Tehát lássuk a lényeget, mi is vár ránk, ha az alábbi megjelölésekkel megnevezett tartalmakat szeretnénk használni.

  • 1. Open Source és Free Software

Magyarul nyílt forráskódú szoftvernek, illetve szabad szoftvernek nevezzük őket. A Richard Stallman által megalkotott GNU/GPL licenc alá tartozó szoftverek lényege röviden, hogy szabadon felhasználhatóak, terjeszthetőek, sőt akár módosíthatóak. Mögöttük jelentős felhasználói és fejlesztői közösség áll.

Az oktatásban is használt alkalmazások közül ide tartozik például:

  • Scratch
  • Wikipedia
  • Mozilla Firefox
  • Open Office
  • Moodle
  • Gimp (Photoshop pótló)
  • Audacity
  • Linux operációs rendszer
  • Game Maker
  • Hot Potatoes
  • GeoGebra
  • Wordle
  • VLC Media player

Ezen alkalmazások jellemzője, hogy szabadon felhasználhatóak, nagyon jól felveszik a versenyt üzleti alapon terjesztett és sokszor borsos árú versenytársaikkal, bár külcsínre gyakran szerényebbnek tűnnek, esetleg nehezebben átláthatónak, de hát ugye a belbecs a lényeg. Terméktámogatási garancia viszont nincsen.

  • Előny: ingyenes, szabadon használható, közösségi háttér
  • Hátrány: nincsen terméktámogatás, olykor kevésbé tűnik felhasználóbarátnak, néha fizetőssé válik.

 

  • 2. Shareware/Demo

Ezek a programok üzleti célú (commercial) alkalmazások „próbáld ki, mielőtt megveszed” változatai. Felhasználásuk jellemzően időben korlátozott (pl. 15 napos próbaverzió, aminek letelte után nem használhatjuk tovább), esetleg funkcióiban korlátozott (pl. nem lehet menteni). A cél kimondottan az, hogy megszeressük annyira az alkalmazást, hogy aztán meg is vásároljuk.

  • Előny: eseti jelleggel professzionális szoftvert használhatunk
  • Hátrány: a korlátozás életbe lépése után nem használható.

 

  • 3. Free with Advertising (3rd party pays)

Reklámalapú modell, ahol az ingyenességért cserébe reklámokat kell elviselnünk, továbbá rendelkezésre bocsájtjuk adatainkat és internetes fogyasztási preferenciáinkat. Hátránya az oktatásban éppen ebből is adódik, de tudatos hozzáállással hasznosak tudnak lenni. Diákjaink kritikai gondolkodását viszont ajánlott az ilyen oldalak esetén élesíteni.

Tipikus példák az ilyen modellre a YouTube, a Facebook vagy a Quizlet.

  • Előny: ingyenesség, jellemzően professzionális kivitel
  • Hátrány: reklámok, személyes adataink átadása, fogyasztási preferenciáink átadása, kéretlen programok (Adware) is érkezhetnek velük.

 

  • 4. Freemium

A free és a premium szavakkal értelmezhető újabb modell. A lényege leginkább, hogy kapunk egy alapszintű (free) szolgáltatást, vagy szoftvert, de ha további extrákat használnánk, akkor már fizetni kell (premium). Célja alapvetően a későbbiekben fizető kuncsaftok megszerzése.

Tipikus példa a tárhelyszolgáltatás (Google: 15 GB ingyen, nagyobb tárhely fizetős), a Prezi, ahol azért kell fizetnünk, hogy a prezentációink privátak legyenek, vagy offline is szerkeszthessünk, vagy mondjuk a vírusvédelmi szoftverek, ahol kapunk ingyenes alapverziót, de ha előfizetünk, akkor még több védelmi funkcióval vérteznek fel minket.

  • Előny: ingyenesen professzionális terméket használhatunk alapszolgáltatásokkal
  • Hátrány: a jobb minőségű, vagy bővebb körű szolgáltatásokért fizetnünk kell, néha fizetőssé válhatnak addig ingyenes szolgáltatások, vagy akár az egész.

 

  • 5. Commercial

És hát végül a klasszikus, minden körítés nélküli üzleti célú modell. A fogyasztó fizet, és DVD-n, vagy letöltve megkapja a szoftvert. Előnye, hogy a vásárló a pénzéért (optimális esetben) professzionális terméket, és az azzal járó terméktámogatási garanciát kap. Ilyen például a Windows, amit egyszer kifizetünk, és használhatunk, amíg tudunk, illetve amíg a terméktámogatás lejárta után merünk.

  • Előny: professzionális termék, garanciák, terméktámogatás
  • Hátrány: ár, sokszor nem kompatibilis más alkalmazásokkal (pl. egy Active Inspire flipchartot nem túl jó hatásfokkal tudunk egy Mimio, vagy egyéb táblaszoftvert futtató gépen kezelni).

(A borítókép Wordle alkalmazással készült)

A bejegyzés trackback címe:

https://digipedia.blog.hu/api/trackback/id/tr198398506

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.