A nyelvkönyvekhez járó hanganyagok sokszor elég unalmasak, sőt erőltetettek tudnak lenni, és nem igazán látunk felcsillanó diákszemeket, amikor hallott szövegértésként a fiktív Schmidt család étkezési szokásait kell például kijegyzetelni. Ráadásul régi vesszőparipám, hogy a nyelvtudás (vagy annak hiányosságainak) jelentős része gyakran nem is nyelvi, hanem sokszor tájékozottsági, illetve tájékozatlansági kérdés.
Ráadásul elég faramuci dolog a nyelvet tantárgyként kezelni, aminek a tanulásához is maga a nyelv az eszköz. A filozofikusabb hajlamú Olvasóknak biztosan rémlik valami nyelvről és metanyelvről.
Minden esetre nagyon hatékonyan felpezsdíthetjük hallott szövegértéses óráinkat, illetve diákjaink érdeklődését, ha kicsit elrugaszkodunk a megszokásoktól, és videós szövegértés formájában visszük a feladatot a tanulók elé.